A mozgóképi szövegek rendszerezése

A filmek osztályozásához sokáig irodalmi műfajok elnevezéseit használták: filmregény, filmeposz, filmdráma... A film, mozgókép azonban önálló művészeti ág, gyorsan változó, a technikai fejlődéssel szoros kapcsolatban álló médium, így bizonyos ágaira már az irodalomból átvett műfajképző szempontok nem alkalmazhatók. Különböző elnevezések alakultak ki: film, szappanopera, krimi, horror, kvíz, animáció, stb.
Nehéz egységes szempontrendszert kialakítani, amelyben valamennyi mozgóképi művet együtt lehetne vizsgálni, mégis valamennyire rendszerezhetőek az alábbiak alapján:

• megjelenés módja, eltérő közege (mozi, képernyő);
• eltérő hordozó (celluloid, videoszalag, CD, DVD);
• művek, műsorok eltérő tematikája és ábrázolási rokonsága (filmműfajok, televíziós műsortípusok, weblapok);
• a valóság ábrázolásához való viszony (dokumentum- és játékfilmek);
• alkotói szándék és a nézői elvárások különbségei (személyes hangvételű szerzői filmek, ill. tömegszórakoztatásra szánt termékek)

Az első kettő különösebb magyarázatra nem szorul: bár a film természetes közege a moziterem, az eltérő közeg más-más élményt ad, ahogy másfajta képrögzítési és vetítési eljárások is másfajta látványt eredményeznek.



Művek, műsorok eltérő tematikája alapján két nagyobb csoportot különböztethetünk meg: filmműfajokat és televíziós műsortípusokat

A legkorábbi filmekben is elkülönültek különböző filmműfajok, filmek alaptípusai, pl.: western, burleszk, bűnügyi film, stb. Ezek kialakulásában nagy szerepe volt a filmgyártás gyors iparosodásának. Elsősorban azok a filmtípusok szilárdultak műfajjá, amelyek iránt nagy volt a kereslet, amelyek nagy tömegek képzeletét voltak képesek megmozgatni. Pl. a western a fiatal amerikai nép hőseit, múltját jeleníti meg.

A televíziózással más típusok is megjelentek és ezzel együtt megjelent a televíziós műsorok egy jellemző sajátsága, a sorozatszerűség. Itt a műfaj helyett műsortípus alapján kategorizálhatunk: hírműsorok, reklámok, szappanoperák, közéleti magazinok, showműsorok, stb.

A valóság ábrázolásához való viszonya alapján dokumentum- és játékfilm kategóriát különböztethetünk meg

Különbségük a mozgóképi élmény sajátosságából fakad: ez az élmény kettős természetű, a kamera által rögzített kép egyszerre reprodukciója és teremtett illúziója is a filmre rögzített világnak.
Amennyiben az alkotó szándéka a reprodukció, akkor beszélhetünk dokumentumfilmről, ha inkább teremtő szándék munkál benne, akkor beszélünk játékfilmről.

Dokumentumfilm: megtörtént eseményekről, valóságos személyekről, közösségek életéről tudósít tényszerűen, pontosan. A televízióban népszerűvé vált típusai: természetfilmek, ismeretterjesztő filmek, hírműsorok.

Játékfilm: általában egy történetet mesél el, cselekménye sokszor fiktív, kitalált. Sokszor személyes hangvételű. A televízióban népszerű műsortípusai: reklám, szappanopera, zenei klip.

Az alkotói szándék és a nézői elvárások szerint is megkülönböztethetünk két nagy csoportot: a szerzői és a tömegfilmet

A szerzői film: személyes hangvételű, az alkotó gyakran saját történeteit dolgozza fel. Általában ritkán sikeres és ritkán játsszák nagy mozikban, de gyakran sokkal tovább él, mint a sikeresnek tűnő játékfilmek: később sem felejtik el, gyakran vetítik újra, klasszikussá válik.

A tömegfilm: a filmipar népszerű, kereskedelmileg sikeres termékei. Általában műfajfilmek is (thriller, sci-fi, western, kaland...), ritkán jellemző rá a személyes hangvétel.