A kereslet-kínálat piacával szorosan összefügg; az ókori Thébában született meg az első hirdetés, amit ma a British Museumban őriznek.
A reklám célja, hogy felhívja a figyelmünket valamilyen árura vagy szolgáltatásra. Ma akkora reklámdömpingben élünk, hogy mi magunk is reklámhordozóvá váltunk (ruhamárkák).
A reklám utal társadalmi berendezkedésünkre: a választás szabadságának - olykor kényszerének - alapelve testesül meg benne. A reklám alapvetően meghatározza a piaci társadalmak működését.
A mai hirdetéskultúra kialakulásának hazája a sokszínű Egyesült Államok, ahol a kezdetektől a meggyőzés, rábeszélés módszerét alkalmazták az emberek befolyásolására. A legelső reklámok a letelepedőket ingyen földdel, gyors meggazdagodással kecsegtették.
Az első reklmügynökséget Volney Palmer alapította 1848 körül, célja: kiközvetíteni a hirdetőket a folyóiratokhoz, újságokhoz.
Reklámtorta
A reklám a modern nemzetgazdaságokban önálló iparág. Itt a reklámra költött pénzt a fogyasztók fizetik meg, mert a cégek beépítik termékeik árába a reklámköltségeket is.
Reklámtorta: mutató, arra szolgál, hogy érzékeltesse a hirdetők mekkora összeget költöttek el a reklámpiacon. Legnagyobb szegmense a televízió, legkevesebb a közterület. A kereskedelmi médiumok szinte teljes egészében ebből tartják el magukat. (2008)
A reklám alkalmazott művészeti alkotás is, hiszen beépíti a festészet, film, animáció, grafika bevált elemeit.
Célcsoport
Akiket a reklám megszólít. A reklám készítésénél a célközönség mindig pontosan meghatározott, ízlésvilágát, műveltségétt, érdeklődési körét a szakemberek igyekeznek minél pontosabban felmérni. PL. "mobil" - célzott közönség általában a 25-40 közötti "menedzser", de új piacként megjelentek a fiatalok, akik csevegésre használják.
Mit hirdet?
1. árut (megrendelői pl. tisztítószergyárak, autógyártók, üdítőgyártók)
2. szolgáltatást (pl. banki, telefonos, internet, kábeltévé, nyelvoktatás, stb.)
3. imázst (pl. a Coca vagy a Pepsi cég önmagáról alkotott mindig kedvező képe, "filozófiája")
4. nézetrendszert (főleg politikai program, vagy egy-egy társadalmi célú szervezet gondolatainak közvetítésére)
5. társadalmi célokat (felléphet pl. az alkohol, vagy a drogfogyasztás ellen, kampányolhat az egészséges életmód mellett - általában kevesebb ilyen reklámmal találkozhatunk)
Általában luxuscikkeket hirdet, de hogy mi a felesleges és mi a nélkülözhetetlen az emberek számára, a reklámok üzeneteiből rögzül bennünk. Ezért is érezzük úgy, hogy a mobiltelefon ma már nélkülözhetetlen.
A reklám, mivel társadalmilag is jelen van, társadalmi viták kereszttüzében is áll. Itt emelendő ki két neves reklámszakember eltérő véleménye! Oliviero Toscani szerint a reklám romboló hatású, manipulatív, irreális világot tükröz és elhallgatja azokat a társadalmi problémákat, amikről fontos volna tájékozódnunk. (Reklám, te mosolygó hulla) David Ogilvy neves reklámkutató és szakember szerint, viszont a reklám építő jellegű, pozitív hatású is lehet. Például egy fogkrémreklám hatására talán kevesebbet kell fogorvoshoz járni, vagy egy ország reklámjának hatására, megnövekszik annak turizmusa és így a turizmusból származó jövedelme is. Szerinte a jövőben növekedni fog az oktatási, nevelési célú reklámkiadás.
A reklám szabályozása - törvényekkel
Ilyen pl., hogy egy előnyös tulajdonság nem reklámozható a konkurencia rovására, vagy bizonyos fogyasztási cikkek nem reklámozhatók!
Jogszabályok
Korlátozás
Tisztességtelen kereskedelem ellen
Elektronikus kereskedelem...
Órai bemutató: itt...
2010. február 17., szerda
2010. február 1., hétfő
A tömegkommunikáció hatásai
A választás fontossága: kit és mit válasszak?
Hatalmas a médiaszövegek kínálata és a fogyasztó közönségnek szeretne eligazodni ebben a kínálatban. Nagy biztonsággal szeretnék tudni előre, hogy kitől mit kapnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy az emberek nagy többsége nehezen vált "csatornát", mert már kialakult fogyasztási szokásai vannak, így ugyanarra a híradóra kapcsolnak, ugyanarra a zenei csatornára kíváncsiak éveken keresztül. A médiaintézmények mindent el is követnek azért, hogy hűségessé tegyék nézőiket/hallgatóikat. Ezt segítik elő a csatorna "címkéi", egy jellegzetes szignál, a csatorna "arcai", sztárjai. Ez egyfajta védjegy is. Pl.: egy csatorna valamelyik hír típusú műsorának vezetői gyakran vesznek részt ugyanannak a csatornának showműsoraiban, vagy sorozat jellegű beszélgetős műsoraiban. Ilyenkor valójában nem egy önálló, élő műsort látunk, hanem egy jól csomagolt önreklámot, amellyel a csatorna népszerűsíti saját magát.
A közönséggel való kapcsolattartás eszközei
A közönséggel való kapcsolatot a televíziózásban a műsortípusok erősítik. A műsor a közönség oldaláról pontosan megfogalmazható elvárásoknak felel meg. (Ilyen pl.: "azért nézek sorozatot, mert így beleélhetem magam mások életébe, a szereplők szinte már az én életem részesei, családtagok".) Ezért is épít a műsor a konvenciókra.
Sztereotípia
A konvenció, vagy sztereotípia olyan ábrázolási séma, amely tapasztalatok sokaságán alapul és segít a befogadónak felismerni és értelmezni a karaktereket, a konfliktusokat és a konfliktusok megoldási módjait. A sztereotípia az ábrázolás, a megjelenítés és a véleményezés sablonos módja. Ilyen sablonokra épülnek gyakran a sikerfilmek is. (Avatar - "a hódító" beleéli magát egy új, romlatlan, ám meghódítani vágyott világba, majd az őslakosok mellé állva, közös erővel győzik le a hódítókat és ezzel megmentik világukat.)
A sztereotípia azonban nem lenézendő, sztereotípiák nélkül nem tudnánk, hogyan cselekedjünk váratlan helyzetekben. A sztereotípiákat gyakran alkalmazzák reklámokban, félreérthetetlenné téve azt, hogy kit céloznak meg ezzel.
Alkalmazott sztereotípia pl., a híradók bemondói - "az ideális emberpár". Ápolt, nem hivalkodó külső, csinos, jól szabott, de visszafogott öltözék, érthető, nyugodt beszédmodor jellemzi őket.
Nagyon fontos, hogy ha előítéletre épül egy konvenció, az akár egész népekre, népcsoportokra vonatkozóan tragikus következményekkel járhat! Ezért nagy a média felelőssége!
A közönség egyrészt fogyasztó, másrészt áru is a médiaszövegeket gyártók számára. Mivel a közönség a hirdetők reklámjainak potenciális címzettje, ezért a médiaintézmények az általuk elérhető közönség műsorfogyasztásra szánt idejét adják el a hirdetőknek.
A kereskedelmi és a közszolgálati média
Kereskedelmi média, melynek működését a verseny szabályozza.
Közszolgálati média: állami fenntartású, a nagyközönség befizetéseiből fenntartott. Feladata a tárgyilagos, pontos, kiegyensúlyozott tájékoztatás a hírműsorokban; a nemzeti hagyományok, értékek képviselete kulturális és oktató műsorokban; kisebbségek támogatása. Nem szolgálhatja az aktuális hatalom politikai érdekeit.
Általánosan jellemző azonban rájuk, hogy a fennmaradás, a versenyképesség megőrzése érdekében programkínálatuk idomul a kereskedelmi csatornák műsorkínálatához.
Műsoridő
A rádiós / televíziós társaságok elemi érdeke, hogy milliók napi és heti életritmusához igazodva sugározzák adásaikat, amikor azt legtöbben fogyasztják. Az audiovizuális médiában a napi műsoridőt műsorsávokra osztják fel és egy-egy műsorsávban azonos típusú műsort közvetítenek. A műsorsáv gazdasági kategória is, mivel ha egy társaság ügyesen alkalmazkodik a fogyasztók napi ritmusához és elhódítja a nézőket a rivális csatornától, akkor nagyobb esélye van arra, hogy több hirdetője legyen.
Befolyásolás
A tömegkommunikáció mindig közölni akar valamit szövegeivel, vagyis befolyásolni szeretné közönségét. Olykor vásárlásra buzdít, olykor elfeledteti a napi gondokat, vagy művészi élmény ad. DE mindig hatást gyakorol a fogyasztóra! A fogyasztó elfogadhatja, elvetheti, de félre is értelmezheti a médiaszövegeket.
A közönséget befolyásoló technikák: a műsorrend kialakítása, vagyis a műsorok hosszának, sorrendjének kialakítása szerkesztéssel. A csatornára jellemző, vonzó arculat kialakítása. Ehhez kell egy húzótermék (egy ismert személy, műsorvezető, sikeres műsor). Sorozatnyelv alkalmazása: szerkesztési politika, melynek lényege az állandóság ígérete, célja a hozzászoktatás. Ilyesmin alapulnak a magazinműsorok, vetélkedők, sőt a híradók is! (Jellegzetes műsortípusok!)
A médiapiacról kiszorult az egyedi, az ismeretlen.
Gyakori, hogy egy médiaközlés valódi célja nem az, amit elsődlegesen láttat, hanem valamilyen rejtett információ, amely befolyásolhatja a közönség ítéletét. Ennek eszköze lehet a montázs, ami összefüggést teremt össze nem függő dolgok között. Pl., más a hatása akkor egy politikai beszédnek, ha közben üres padsorokat mutatnak, mintha az egészet láttatnák. Ezért fontos a sokoldalú tájékozódás, így a befogadó kevésbé manipulálható.
Az órán megtekintett prezentáció itt található!
Hatalmas a médiaszövegek kínálata és a fogyasztó közönségnek szeretne eligazodni ebben a kínálatban. Nagy biztonsággal szeretnék tudni előre, hogy kitől mit kapnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy az emberek nagy többsége nehezen vált "csatornát", mert már kialakult fogyasztási szokásai vannak, így ugyanarra a híradóra kapcsolnak, ugyanarra a zenei csatornára kíváncsiak éveken keresztül. A médiaintézmények mindent el is követnek azért, hogy hűségessé tegyék nézőiket/hallgatóikat. Ezt segítik elő a csatorna "címkéi", egy jellegzetes szignál, a csatorna "arcai", sztárjai. Ez egyfajta védjegy is. Pl.: egy csatorna valamelyik hír típusú műsorának vezetői gyakran vesznek részt ugyanannak a csatornának showműsoraiban, vagy sorozat jellegű beszélgetős műsoraiban. Ilyenkor valójában nem egy önálló, élő műsort látunk, hanem egy jól csomagolt önreklámot, amellyel a csatorna népszerűsíti saját magát.
A közönséggel való kapcsolattartás eszközei
A közönséggel való kapcsolatot a televíziózásban a műsortípusok erősítik. A műsor a közönség oldaláról pontosan megfogalmazható elvárásoknak felel meg. (Ilyen pl.: "azért nézek sorozatot, mert így beleélhetem magam mások életébe, a szereplők szinte már az én életem részesei, családtagok".) Ezért is épít a műsor a konvenciókra.
Sztereotípia
A konvenció, vagy sztereotípia olyan ábrázolási séma, amely tapasztalatok sokaságán alapul és segít a befogadónak felismerni és értelmezni a karaktereket, a konfliktusokat és a konfliktusok megoldási módjait. A sztereotípia az ábrázolás, a megjelenítés és a véleményezés sablonos módja. Ilyen sablonokra épülnek gyakran a sikerfilmek is. (Avatar - "a hódító" beleéli magát egy új, romlatlan, ám meghódítani vágyott világba, majd az őslakosok mellé állva, közös erővel győzik le a hódítókat és ezzel megmentik világukat.)
A sztereotípia azonban nem lenézendő, sztereotípiák nélkül nem tudnánk, hogyan cselekedjünk váratlan helyzetekben. A sztereotípiákat gyakran alkalmazzák reklámokban, félreérthetetlenné téve azt, hogy kit céloznak meg ezzel.
Alkalmazott sztereotípia pl., a híradók bemondói - "az ideális emberpár". Ápolt, nem hivalkodó külső, csinos, jól szabott, de visszafogott öltözék, érthető, nyugodt beszédmodor jellemzi őket.
Nagyon fontos, hogy ha előítéletre épül egy konvenció, az akár egész népekre, népcsoportokra vonatkozóan tragikus következményekkel járhat! Ezért nagy a média felelőssége!
A közönség egyrészt fogyasztó, másrészt áru is a médiaszövegeket gyártók számára. Mivel a közönség a hirdetők reklámjainak potenciális címzettje, ezért a médiaintézmények az általuk elérhető közönség műsorfogyasztásra szánt idejét adják el a hirdetőknek.
A kereskedelmi és a közszolgálati média
Kereskedelmi média, melynek működését a verseny szabályozza.
Közszolgálati média: állami fenntartású, a nagyközönség befizetéseiből fenntartott. Feladata a tárgyilagos, pontos, kiegyensúlyozott tájékoztatás a hírműsorokban; a nemzeti hagyományok, értékek képviselete kulturális és oktató műsorokban; kisebbségek támogatása. Nem szolgálhatja az aktuális hatalom politikai érdekeit.
Általánosan jellemző azonban rájuk, hogy a fennmaradás, a versenyképesség megőrzése érdekében programkínálatuk idomul a kereskedelmi csatornák műsorkínálatához.
Műsoridő
A rádiós / televíziós társaságok elemi érdeke, hogy milliók napi és heti életritmusához igazodva sugározzák adásaikat, amikor azt legtöbben fogyasztják. Az audiovizuális médiában a napi műsoridőt műsorsávokra osztják fel és egy-egy műsorsávban azonos típusú műsort közvetítenek. A műsorsáv gazdasági kategória is, mivel ha egy társaság ügyesen alkalmazkodik a fogyasztók napi ritmusához és elhódítja a nézőket a rivális csatornától, akkor nagyobb esélye van arra, hogy több hirdetője legyen.
Befolyásolás
A tömegkommunikáció mindig közölni akar valamit szövegeivel, vagyis befolyásolni szeretné közönségét. Olykor vásárlásra buzdít, olykor elfeledteti a napi gondokat, vagy művészi élmény ad. DE mindig hatást gyakorol a fogyasztóra! A fogyasztó elfogadhatja, elvetheti, de félre is értelmezheti a médiaszövegeket.
A közönséget befolyásoló technikák: a műsorrend kialakítása, vagyis a műsorok hosszának, sorrendjének kialakítása szerkesztéssel. A csatornára jellemző, vonzó arculat kialakítása. Ehhez kell egy húzótermék (egy ismert személy, műsorvezető, sikeres műsor). Sorozatnyelv alkalmazása: szerkesztési politika, melynek lényege az állandóság ígérete, célja a hozzászoktatás. Ilyesmin alapulnak a magazinműsorok, vetélkedők, sőt a híradók is! (Jellegzetes műsortípusok!)
A médiapiacról kiszorult az egyedi, az ismeretlen.
Gyakori, hogy egy médiaközlés valódi célja nem az, amit elsődlegesen láttat, hanem valamilyen rejtett információ, amely befolyásolhatja a közönség ítéletét. Ennek eszköze lehet a montázs, ami összefüggést teremt össze nem függő dolgok között. Pl., más a hatása akkor egy politikai beszédnek, ha közben üres padsorokat mutatnak, mintha az egészet láttatnák. Ezért fontos a sokoldalú tájékozódás, így a befogadó kevésbé manipulálható.
Az órán megtekintett prezentáció itt található!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
