A reklám - vázlat

A kereslet-kínálat piacával szorosan összefügg; az ókori Thébában született meg az első hirdetés, amit ma a British Museumban őriznek.

A reklám célja, hogy felhívja a figyelmünket valamilyen árura vagy szolgáltatásra. Ma akkora reklámdömpingben élünk, hogy mi magunk is reklámhordozóvá váltunk (ruhamárkák).

A reklám utal társadalmi berendezkedésünkre: a választás szabadságának - olykor kényszerének - alapelve testesül meg benne. A reklám alapvetően meghatározza a piaci társadalmak működését.

A mai hirdetéskultúra kialakulásának hazája a sokszínű Egyesült Államok, ahol a kezdetektől a meggyőzés, rábeszélés módszerét alkalmazták az emberek befolyásolására. A legelső reklámok a letelepedőket ingyen földdel, gyors meggazdagodással kecsegtették.
Az első reklmügynökséget Volney Palmer alapította 1848 körül, célja: kiközvetíteni a hirdetőket a folyóiratokhoz, újságokhoz.

Reklámtorta
A reklám a modern nemzetgazdaságokban önálló iparág. Itt a reklámra költött pénzt a fogyasztók fizetik meg, mert a cégek beépítik termékeik árába a reklámköltségeket is.
Reklámtorta: mutató, arra szolgál, hogy érzékeltesse a hirdetők mekkora összeget költöttek el a reklámpiacon. Legnagyobb szegmense a televízió, legkevesebb a közterület. A kereskedelmi médiumok szinte teljes egészében ebből tartják el magukat. (2008)

A reklám alkalmazott művészeti alkotás is, hiszen beépíti a festészet, film, animáció, grafika bevált elemeit.

Célcsoport
Akiket a reklám megszólít. A reklám készítésénél a célközönség mindig pontosan meghatározott, ízlésvilágát, műveltségétt, érdeklődési körét a szakemberek igyekeznek minél pontosabban felmérni. PL. "mobil" - célzott közönség általában a 25-40 közötti "menedzser", de új piacként megjelentek a fiatalok, akik csevegésre használják.

Mit hirdet?
1. árut (megrendelői pl. tisztítószergyárak, autógyártók, üdítőgyártók)
2. szolgáltatást (pl. banki, telefonos, internet, kábeltévé, nyelvoktatás, stb.)
3. imázst (pl. a Coca vagy a Pepsi cég önmagáról alkotott mindig kedvező képe, "filozófiája")
4. nézetrendszert (főleg politikai program, vagy egy-egy társadalmi célú szervezet gondolatainak közvetítésére)
5. társadalmi célokat (felléphet pl. az alkohol, vagy a drogfogyasztás ellen, kampányolhat az egészséges életmód mellett - általában kevesebb ilyen reklámmal találkozhatunk)

Általában luxuscikkeket hirdet, de hogy mi a felesleges és mi a nélkülözhetetlen az emberek számára, a reklámok üzeneteiből rögzül bennünk. Ezért is érezzük úgy, hogy a mobiltelefon ma már nélkülözhetetlen.

A reklám, mivel társadalmilag is jelen van, társadalmi viták kereszttüzében is áll. Itt emelendő ki két neves reklámszakember eltérő véleménye! Oliviero Toscani szerint a reklám romboló hatású, manipulatív, irreális világot tükröz és elhallgatja azokat a társadalmi problémákat, amikről fontos volna tájékozódnunk. (Reklám, te mosolygó hulla) David Ogilvy neves reklámkutató és szakember szerint, viszont a reklám építő jellegű, pozitív hatású is lehet. Például egy fogkrémreklám hatására talán kevesebbet kell fogorvoshoz járni, vagy egy ország reklámjának hatására, megnövekszik annak turizmusa és így a turizmusból származó jövedelme is. Szerinte a jövőben növekedni fog az oktatási, nevelési célú reklámkiadás.

A reklám szabályozása - törvényekkel
Ilyen pl., hogy egy előnyös tulajdonság nem reklámozható a konkurencia rovására, vagy bizonyos fogyasztási cikkek nem reklámozhatók!

Jogszabályok
Korlátozás
Tisztességtelen kereskedelem ellen
Elektronikus kereskedelem...

Órai bemutató: itt...