2010. március 28., vasárnap

A nyomtatott médium szövegtípusai - vázlat


A legrégebbi kommunikációs műfaj, az első tömegtájékoztatási eszköz a nyomtatott média. Főbb csoportosításai: tartalom szerint (politikai, közéleti, tudományos, szórakoztató, stb.) és befogadó szerint (ifjúsági, szakmai, stb.)

Tájékoztató sajtóműfajok:

  • hír (legyen friss, közérdekű, fontos, tömör, tartalmazzon információt)
  • tudósítás (pontos, tárgyilagos, tényszerű)
  • interjú (az információk párbeszédes formában hangzanak el)
  • riport (a megtörtént esemény leírásában több résztvevő is megszólal, az interjúnál összetettebb)
  • recenzió: ismertetés (pl. könyv, folyóirat), véleményformálás nélkül

    A véleményközlő (publicisztikai) sajtóműfajok: 
  • cikk (kevert műfaj, a tényszerű közlés, a cikkíró elemzése, véleménye együtt jelenik meg)
  • kommentár (hírmagyarázat, háttér-információt közöl a hírről, a megértést segíti)
  • glossza (rövid, tömör, szókimondó, csattanóval végződő írás, személyes hangvételű)
  • jegyzet (rövid, egy hétköznapi esemény egyik szálát írja le, stíluseszközökben gazdag)
  • kritika (műalkotás elemzése, lehet egyszerű bemutatás, de tudományosan alátámasztott elemzés is)
  • nyílt levél (közérdekű témában, levélformában, ismert vagy fiktív személynek)
  • olvasói levél (az olvasó véleménye, hozzászólás)

    A sajtó nyelvhasználati jellemzői: 
  • heterogén nyelvhasználat (közéleti / szépirodalmi / tudományos stílusrétegek keveredése)
  • időszerű vonatkozások (hely, idő, intézmények pontos megnevezése)
  • új szavak alkotása: itt a leggyakoribb; stílusok közti átjárás (pl. klónozás: tudományos → köznyelvi)
  • új szavak alkotása: itt a leggyakoribb; stílusok közti átjárás (pl. klónozás: tudományos → köznyelvi)

    A sajtó nyelvi hibái: 
  • nyelvi divatok; beférkőznek a sajtóba, így még jobban elterjednek
  • divatszavak (5 óra magasságában)
  • közhelyek (napirenden van, felszámol, kudarcot vall)
  • terjengős kifejezések („a felmerülő problémák területén kivételt képez…”)
  • idegen szavak felesleges használata, túl sok köznyelvi elem (igénytelenség)
  • tartalmi hibák; megkérdőjelezhetik a hitelességet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése